Könyvismertető: Önellátó ökológiai gazdálkodás: Permakultúra I. kiadás

Aki már az első kiadást olvasta, kezdje a MÁSODIK KIADÁS c résznél, a második oldal közepén ennek az ismertetőnek az olvasását

Ajánló

Amelyben javaslatokat teszek, hogy a külömböző beállítottságú olvasók hogyan közelítsék meg a könyv tartalmát.

Előhang

Amelyben elmesélem, hogyan kerültem kapcsolatba a „biokertészkedéssel”, majd a permakultúrával.

I rész: Mi is az a permakultúra?

Permakultúra az ökogazda szemével

Amelyben leirom, hogy miért, és miben több a permakultüra a megszokott értelemben vett ökológiai gazdálkodásnál. Hogyan, és milyen helyzetekben lehet hasznosítani a permakultúra előnyit az ökológiai gazdálkodásban?

Permakultúra, és a földműveléstan klasszikusai.

Melyben feloldom a XIX., és XX. század első felének klasszikus földműveléstan, és a permakultúra tanítása között feszülő ellentmondásokat.

Permakultúra a hagyományos népi gazdálkodásban

Melyben ismertetem a hazai néprajzos, és történész kutatók eredményeit az ártéri fokgazdálkodás, és a gyümölcsészet területén, a Kárpát-Medencében.

A permakultura előzményei, és párhuzamai a Világ agrárgazdaságában

Melyben bemutatom a a Föld több pontján elindított permakultúrával rokon természetszerü gazdálkodási kezdeményezéseket, el rámutatok, hogy ezeket hogyan olvasztoták be a permakultúra föltalálói a permakultúra anyagába.

A permakultúra világmozgalmának története, és működése.

Amiben leirom, hogyan lett egyetlen ember munkájából egy világmozgalom, és hogyan működnel ennek szervezetei külföldön, és Magyarországon.

Mit tanít a permakultúra?

Ez a fejezet tartalmazza a permakultúra tözsanyagát: Az etikai indíttatást, azokat az ökológiai összefüggéseket, tervezési elveket, és segédleteket, amelyeket egy permakultúra könyvből, vagy egy tanfolyamon megismerhetünk. Mindezeket jórészt saját tapasztalatokon alapuló gyakorlati példákkal illusztrálom.

Szembesülés a tényekkel: Hogyan alkalmazzuk a tervezés alapelveit egy konkrét területre?

Melyben néhány, saját prakszisomból vett példán mutatom be, hogyan alkalmaztam amit a permakultúrából megtanultam.

A tervezés első lépése: A megfigyelés. Melyben ismét konkrét példákon mutatom be, hogy mit, és hogyan érdemes megfigyelnünk egy adott területen

A permakultúrás gazdaság elemei

Melyben ismertetem azokat a létesítményeket, megszokottól eltérő módon művel területeke,t tartott állatokat, és a közöttük előre eltervezett módon létrejövö hasznos kölcsönhatásokat, amelyek egy permakultúrás gazdaságban előfordulhatnak.

Az eddig tárgyaltak egybe szerkesztése

Nehéz azt az élményt leírni, amikor az ember fejében kigyullad egy lámpa: Elkezd permakultúrásan gondolkodni,és soha többet már nem is tud másképpen.

A permakultúra gazdasági-szociális vonatkozásai

Ennyiben több a permakultúra, mint gazdálkodás: Közösségszervezés, szociológia, jó értelemben vett marketing. Ismertetem azokat a lehetőségeket, és gyakorlati példákat, amelyek kikerülve a globalizált világ embernyomorító erőit, vitális helyi közösségeket, és kapcsolatokat, hoznak létre pénzügyi, gazdasági, és közösségi területeken.

II. rész: Permakultúra mit-hogyan?

Ebben a részben saját tapasztalataimat teszem közzé, néhány permakultúrás gazdálkodási elem létrehozásával, és működtetésével kapcsolatban.

III rész: Permakultúra praktikák:

Apró ötletek sorozata arról, hogyan lehet konkrét probémákat megoldani.

Második kiadás:

Azt hiszem, hogy a második kiadás elé csak azokat a jelentősebb új részeket ismertetem, amelyekkel a fentiek bővültek:

„A permakultúra párhuzamai” fejezetben: Ismertetem az osztrák Sepp Holzer „alpesi

tündérkertjét”

A „Permakultúra tanítása” fejezetet kibővítettem három résszel:

A „Mit tegyünk a szennyvízzel” c részben körüljárom a szennyvíztisztítással kapcsolatos különféle módszereket, azok előnyeit, hátrányait, dilemmáit.

Az „Állatokról” c. részben számos érdekességet írok arról, amit tapasztaltam, hallottam, olvastam háziállatokról

A „Városi permakultúra c. részben bemutatom, hogy nagyvárosokban hogyan termelnek élelmiszert a világ számos pontján.

A „Mikroklíma megfigyelése, és mérése c. részhez hozzáírtam legújabb eredményeimet, és tévedéseimet…

A Permakultúra Mit-hogyan, és a permakultúra praktikák c. fejezetek az alábbi ötletekkel bővültek:

A PET palackoknak háromból négy élete lett.

Fák GYÖKERÉRE is lehet oltani!

A borsót is érdemes karózni!

Az alumínium sörösdobozok elpusztítása horrrorisztikus módszerekkel…

Kalandjaim az üvegházakkal.

Egy közönséges kerti növény levelével is lehet paradicsomot, uborkát, facsemetét karóhoz kötni! (Ingyenes, megújuló forrás!!!)

Egy kísérletező régész szerint: hogyan tárolták a bronzkorban eleink a gabonát egy nyirkos gödörben, hogyan sütöttek kenyeret kemence nélkül, hogyan főztek húst fazék nélkül, szabadtűzön. És „mellesleg” feltalálták a sörkészítést!

Több éves szaktanácsadói tapasztalatom alapján megírtam „A permakultúra, és a biokertészkedés szakmai kérdései c. részt. Sokszor, sokak által feltett közvetlen szakmai kérdésekre adok itt választ:

Zöldségtermesztés vetési, palántázási időpontjai, biotermesztésre alkalmas fajtái.

Gyümölcstermesztés, biotermesztésre javasolható ellenálló fajták, a metszés-nem metszés kérdése.

Bio permetlevek, trágyalevek készítése

Permakultúrás kertbe ajánlható „köztes” fák, bokrok, kúszónövények, örökzöldek részletes ismertetése táblázatosan,

A Permetezés dilemmái c. fejezetben ismertetem a „bióban” engedélyezett szereket a 2011-ben megjelent hivatalos kiadvány alapján